vasárnap, szeptember 24, 2006

Besenyő felmondása

Besenyő felmondott. Olyan munkakörbe helyezték, helyesebben akarták helyezni, amit ő nem vállalt. Munkaadói felvilágosították, nincs olyan, hogy nem, Besenyő azonban, mint notórius nihilista felvilágosította őket: van, csak számolni kell a következményekkel. Kapott egy hét gondolkozási időt. Következő hét hétfőre behívták meghallgatásra, elbeszélgetésre. A pesti Obersturmbannführer látogatása is éppen hétfőre esett, így Besenyő legalább hat órát várt a konzultációra, majd hazament. Természetesen a kihallgatási-meghallgatási-elhallgattatási bizottság rajtam kereste őt, én pedig tőmondatban közöltem: hazament. A tőmondatot barokkos körmondatban megfogalmazott rinyálással, ostoba okfejtéssel jutalmazták, amit kénytelen hallgattam végig. Másnap megjelent Besenyő, és megkérdezték, mit szeretne csinálni. „Én? Itt már semmit…” – hangzott a válasz. Kijelentésének eredménye munkaszerződés-bontás, egy kis extra munka, öt perc továbbmaradás a Human Relations (Emberi Viszonyok) osztályon. Távozása óta GB-vel duóban nyomjuk a szélmalomharcot, Don Quijote de la Mancha és Sancho Panza (az utókor hivatott eldönteni, melyikünk melyik). Egyelőre nem termett számunkra babér, nem nyerte el egyikőnk sem Dulcinea del Toboso kisasszony kegyeit. No de sebaj, sovány gebén, vézna szamáron is a győzelemig vágtatunk!


Comments:
Mindig tudtam hogy Besenyő fasza gyerek! Mondd meg neki hogy élete legjobb döntését hozta, és hogy remélem azóta is csak vedel immáron nappal is. Megérdemli.
 
Átadom. :)
 
Megjegyzés küldése



<< Home

This page is powered by Blogger. Isn't yours?