szerda, augusztus 30, 2006
Vendégposzt: Olvassatok Besenyőt!
A jobb oldali linkek között feltűnt Besenyő, régi cimborám, aki nemrég indította blogját. Íme egy kis ízelítő, vendégposztként, ilyen még sose volt, úgy sem.
Etetés
„Kiskosztüm vagy öltöny
Mindegy csak ne csöpögjön
A véred a kőre a munkahelyi miliőben”
Lovasi András
Mindegy csak ne csöpögjön
A véred a kőre a munkahelyi miliőben”
Lovasi András
A munkamorálom erőteljesen a nulla felé tendál. Akik ismernek ezen annyira nem lepődnek meg, de az már tényleg a vég kezdete, hogy azt kívánom bárcsak suliban lennék. Erre szeptember nyolcadikán lesz alkalmam, de ahogy ismerem magam, akkor azt fogom kívánni, bárcsak máshol lennék. Az egyetlen pozitívum a mostani napokban, hogy a hamarosan kezdődő szervezeti átalakulás miatt, jelentős mennyiségű személycserére kerül majd sor a vezető pozíciókban. Az új vezetők azonban még nem aktívak, a régieket már nem nagyon érdekli semmi, így egy kis hatalmi űr keletkezett nálunk, amit maximálisan kihasználok. Mondhatni nem szakadok meg a munkában az utóbbi időben. Azért utolsó sunyi húzásként Giraseket (állandó tettestársam a közrend elleni merényletekben) elküldték egy másfél hetes oktatásra és ezt követően el is fogják költöztetni mellőlem. Talán azt várják ettől, hogy mint oly sok barátságot itt a cégnél, a miénket is tönkreteszi az egy emelet távolság. A fő probléma azonban, hogy kezdenek kiismerni és rebellis akcióimat csírájában elfojtják. Múlt héten ugyanis szombati, 7-13-ig terjedő túlórára akartak kényszeríteni, amit személyem elleni támadásnak vettem és elhatároztam, hogy inkább nem veszek benne részt. A legnagyobb lelki nyugalommal üldögéltem otthon pénteken délután, amikor felhívtak és közölték, hogy a túlóra lefújva. Ezzel sikerült tönkretenniük a hétvégémet. Semmi sportértéke nincs, ha legálisan pihen az ember otthon szombaton. Első felindulásból elhatároztam, ha lefújják én azért is bemegyek, de miután kezdtem lehiggadni eszembe jutott, lehet ez csak egy aljas trükk, hogy becsalogassanak, így végül otthonmaradtam. Mély melankóliámat csak fokozta, hogy a Tuti gimi aktuális epizódjában Haley otthagyta a férjét és lelépett Chris-szel turnézni. Ez a merengő mélabú kitartott egészen estig, amikor találkoztam Viktóriával (kolléganőm, szabad idejében okkultista, környezetét bizonytalan kimenetelű jóslatokkal tartja rettegésben) aki kisebb fejmosásban részesített. Már megfigyeltem, hogy életemnek minden pillanatában van a környezetemben egy személy, aki meg akar menteni valamitől. Most Viki az aktuális lord protector, aki szerint egy barátnő minden, szerinte létező problémámat megoldaná. Akár még igazat is adnék neki, ha a körülöttem felbukkanó nőknek nem az lenne a legnagyobb problémája, hogy mekkora az egy bálna által kibocsátott szar mennyisége. Amíg ez a helyzet, azt hiszem továbbra is inkább sorozatokkal töltöm az időmet. Ezt a hatalmas problémát egyébként Ádám nővérének egy barátnője vetette fel egy pénteki szalonnasütés közben, miután megivott egy üveg bort és éppen bontogatott egy másikat. Kíváncsi vagyok mi fog történni, ha valaha erre választ kap. Vajh tud-e még új életcélt találni magának, avagy van-e élet a bálnaszar után?
# Posted by Fenryr : 7:57 du.
