szerda, augusztus 30, 2006
Vendégposzt: Olvassatok Besenyőt!
A jobb oldali linkek között feltűnt Besenyő, régi cimborám, aki nemrég indította blogját. Íme egy kis ízelítő, vendégposztként, ilyen még sose volt, úgy sem.
Etetés
„Kiskosztüm vagy öltöny
Mindegy csak ne csöpögjön
A véred a kőre a munkahelyi miliőben”
Lovasi András
Mindegy csak ne csöpögjön
A véred a kőre a munkahelyi miliőben”
Lovasi András
A munkamorálom erőteljesen a nulla felé tendál. Akik ismernek ezen annyira nem lepődnek meg, de az már tényleg a vég kezdete, hogy azt kívánom bárcsak suliban lennék. Erre szeptember nyolcadikán lesz alkalmam, de ahogy ismerem magam, akkor azt fogom kívánni, bárcsak máshol lennék. Az egyetlen pozitívum a mostani napokban, hogy a hamarosan kezdődő szervezeti átalakulás miatt, jelentős mennyiségű személycserére kerül majd sor a vezető pozíciókban. Az új vezetők azonban még nem aktívak, a régieket már nem nagyon érdekli semmi, így egy kis hatalmi űr keletkezett nálunk, amit maximálisan kihasználok. Mondhatni nem szakadok meg a munkában az utóbbi időben. Azért utolsó sunyi húzásként Giraseket (állandó tettestársam a közrend elleni merényletekben) elküldték egy másfél hetes oktatásra és ezt követően el is fogják költöztetni mellőlem. Talán azt várják ettől, hogy mint oly sok barátságot itt a cégnél, a miénket is tönkreteszi az egy emelet távolság. A fő probléma azonban, hogy kezdenek kiismerni és rebellis akcióimat csírájában elfojtják. Múlt héten ugyanis szombati, 7-13-ig terjedő túlórára akartak kényszeríteni, amit személyem elleni támadásnak vettem és elhatároztam, hogy inkább nem veszek benne részt. A legnagyobb lelki nyugalommal üldögéltem otthon pénteken délután, amikor felhívtak és közölték, hogy a túlóra lefújva. Ezzel sikerült tönkretenniük a hétvégémet. Semmi sportértéke nincs, ha legálisan pihen az ember otthon szombaton. Első felindulásból elhatároztam, ha lefújják én azért is bemegyek, de miután kezdtem lehiggadni eszembe jutott, lehet ez csak egy aljas trükk, hogy becsalogassanak, így végül otthonmaradtam. Mély melankóliámat csak fokozta, hogy a Tuti gimi aktuális epizódjában Haley otthagyta a férjét és lelépett Chris-szel turnézni. Ez a merengő mélabú kitartott egészen estig, amikor találkoztam Viktóriával (kolléganőm, szabad idejében okkultista, környezetét bizonytalan kimenetelű jóslatokkal tartja rettegésben) aki kisebb fejmosásban részesített. Már megfigyeltem, hogy életemnek minden pillanatában van a környezetemben egy személy, aki meg akar menteni valamitől. Most Viki az aktuális lord protector, aki szerint egy barátnő minden, szerinte létező problémámat megoldaná. Akár még igazat is adnék neki, ha a körülöttem felbukkanó nőknek nem az lenne a legnagyobb problémája, hogy mekkora az egy bálna által kibocsátott szar mennyisége. Amíg ez a helyzet, azt hiszem továbbra is inkább sorozatokkal töltöm az időmet. Ezt a hatalmas problémát egyébként Ádám nővérének egy barátnője vetette fel egy pénteki szalonnasütés közben, miután megivott egy üveg bort és éppen bontogatott egy másikat. Kíváncsi vagyok mi fog történni, ha valaha erre választ kap. Vajh tud-e még új életcélt találni magának, avagy van-e élet a bálnaszar után?
hétfő, augusztus 28, 2006
I wanna take time to say I love you too
A cím Ice Cube Growin' up c. dalának egy sora
Szürkeállományom hátsó részében mintha hangyák nyüzsögtek volna. A hét elején rosszul aludtam, a hét végére pedig csak aludtam volna, álló nap. Hasnézőbe invitáltak pénteken, D. hasa szépen kerekedik, kettő hét, és megszületik Fanny. Szemérmetlenül egy óra trécselés után elkérezkedtem (majdnem a konyhában aludtam el).
Reggel ahogy kinéztem az ablakon, a borongós időt látván egy dal jutott eszembe ("The winter's comin' on, summer's almost gone"), vacilláltam a kabát felvételénél (mellette döntöttem). Belekezdtem Brenner Doktor Opium című novelláskötetébe (lefordították angolra), sok szó ismeretlen, de a történeteket és történéseket szerencsére sikerül értelmeznem. Naivan azt gondoltam, a mai nap vezetni fogok, tervemet elszabotálták, útitársamnak dolga akadt.
A telephelyet ellepték idegen típusú, cégünk logóját viselő autók. "Új Focus-t is vettek?" - kérdezte Gyuri barátom. "Biztos valami győri dugta le ide orcáját" - feleltem. A győriek nemsoká feltűntek, egyesek a hátsó bejáraton somfordáltak be (meeting-re). Dél körül a győriek közül hármat be kellett vigyek a belvárosba. Anyósülésen Gyöngyi, aki az egyik workshopon, miközben beszélt, elaludt, jelenlegi helyzetem iránt érdeklődött: "És te hol leszel az új szerveti felállásban?" - kérdezte. "A legalján"- hangzott válaszom. A "Vezér" autóját kaptam eszközül, VW Bora, városi körülmények között csak kilencvenig merészeltem gyorsítani, viszont azt kb. 8 másodperc alatt. Megkapartatni nem sikerült, pedig tövig nyomtam a gázt, és óvatosan engedtem fel a kuplungot. A "Meghúztam az oldalát"-poént a titkárnőnek slusszkulcs-leadáskor elsütöttem, sajnos lemeszelt (ezúttal nem voltam elég szuggesztív).
Egy szerencsés flótásnak személyi hibából kifolyólag félmillió forintot visszautaltak, a hibára a döntéshozó figyelmét felhívtam, a beszélgetés sajnos eltűnt (minő véletlen! éppen az rögzíti a hívásokat, aki a pénzt visszautalta, de hát sajnos ezt a hívást most nem sikerült felvenni).
Szívesen megnézném az arcát Fortuna kegyeltjének, amikor a postás bácsi átnyújtja neki a nyereményt (évekbe fog telni, mire visszakapjuk, ha visszakapjuk). Olyan érzés lesz számára, mintha nyert volna a lottón (persze csak négyest, de hát az is valami).
Találtak egy szemüveget. Bifokális, távollátás tüneteit enyhíti, bal lencséje gyengébb, jobb lencséje erősebb dioptriájú, Bluebay márkájú. Kék alapon fehér OFOTÉRT feliratú tokban lapult meg. Szétküldtem mailben, hogy jelentkezzen gazdája, de nem jelentkezett. Szerettem volna mindenkinek elküldeni a cégnél, mivel egy ilyen okuláré elkészítése becslésem szerint minimum húszezer forintot kóstál. Terveimet a PR (a "to all" maileket ő kezeli) a szervezeti átalakulásokra történő hivatkozással (pályázat előtt áll) romba döntötte. Remélem azért előbb-utóbb jelentkezik a gazdája.
Nyálas Olvasóm! Ha nagyobb összeget kézbesít Józsi, a postás, jusson eszedbe: valahol hibáztak. Első dolgod a szokásosnál nagyobb borravaló átnyújtása legyen Józsinak, hidd el, megérdemli. Légy önzetlen, foglald himnuszba a vétők nevét, és reménykedj abban, hogy többet nem hibáznak.
Reggel ahogy kinéztem az ablakon, a borongós időt látván egy dal jutott eszembe ("The winter's comin' on, summer's almost gone"), vacilláltam a kabát felvételénél (mellette döntöttem). Belekezdtem Brenner Doktor Opium című novelláskötetébe (lefordították angolra), sok szó ismeretlen, de a történeteket és történéseket szerencsére sikerül értelmeznem. Naivan azt gondoltam, a mai nap vezetni fogok, tervemet elszabotálták, útitársamnak dolga akadt.
A telephelyet ellepték idegen típusú, cégünk logóját viselő autók. "Új Focus-t is vettek?" - kérdezte Gyuri barátom. "Biztos valami győri dugta le ide orcáját" - feleltem. A győriek nemsoká feltűntek, egyesek a hátsó bejáraton somfordáltak be (meeting-re). Dél körül a győriek közül hármat be kellett vigyek a belvárosba. Anyósülésen Gyöngyi, aki az egyik workshopon, miközben beszélt, elaludt, jelenlegi helyzetem iránt érdeklődött: "És te hol leszel az új szerveti felállásban?" - kérdezte. "A legalján"- hangzott válaszom. A "Vezér" autóját kaptam eszközül, VW Bora, városi körülmények között csak kilencvenig merészeltem gyorsítani, viszont azt kb. 8 másodperc alatt. Megkapartatni nem sikerült, pedig tövig nyomtam a gázt, és óvatosan engedtem fel a kuplungot. A "Meghúztam az oldalát"-poént a titkárnőnek slusszkulcs-leadáskor elsütöttem, sajnos lemeszelt (ezúttal nem voltam elég szuggesztív).
Egy szerencsés flótásnak személyi hibából kifolyólag félmillió forintot visszautaltak, a hibára a döntéshozó figyelmét felhívtam, a beszélgetés sajnos eltűnt (minő véletlen! éppen az rögzíti a hívásokat, aki a pénzt visszautalta, de hát sajnos ezt a hívást most nem sikerült felvenni).
Szívesen megnézném az arcát Fortuna kegyeltjének, amikor a postás bácsi átnyújtja neki a nyereményt (évekbe fog telni, mire visszakapjuk, ha visszakapjuk). Olyan érzés lesz számára, mintha nyert volna a lottón (persze csak négyest, de hát az is valami).
Találtak egy szemüveget. Bifokális, távollátás tüneteit enyhíti, bal lencséje gyengébb, jobb lencséje erősebb dioptriájú, Bluebay márkájú. Kék alapon fehér OFOTÉRT feliratú tokban lapult meg. Szétküldtem mailben, hogy jelentkezzen gazdája, de nem jelentkezett. Szerettem volna mindenkinek elküldeni a cégnél, mivel egy ilyen okuláré elkészítése becslésem szerint minimum húszezer forintot kóstál. Terveimet a PR (a "to all" maileket ő kezeli) a szervezeti átalakulásokra történő hivatkozással (pályázat előtt áll) romba döntötte. Remélem azért előbb-utóbb jelentkezik a gazdája.
Nyálas Olvasóm! Ha nagyobb összeget kézbesít Józsi, a postás, jusson eszedbe: valahol hibáztak. Első dolgod a szokásosnál nagyobb borravaló átnyújtása legyen Józsinak, hidd el, megérdemli. Légy önzetlen, foglald himnuszba a vétők nevét, és reménykedj abban, hogy többet nem hibáznak.
hétfő, augusztus 21, 2006
Vulgária
Már Szeged felé majdnem megdöglöttünk, mivel aktuál sofőrünk száz-száztíznél elrántotta a kormányt, egy sündisznót akart kimanőverezni. Az elkerülő manőver sikerült, a szállításunkra bérelt Ford Transit fara kicsapódott, és átsodródtunk a szembesávba. Éppen és hogy és csak sikerült megfognia. A magyar-szerb határ után taktikusan átvettem a volánt.
G. László és két bűntársa a szerb Btk. szerint 50 euro büntetési tétellel büntetendő bűncselekményt követett el, rögtön az országba történő belépéskor. A bűntett neve: ürítés a szabadban. Végül a két tányérsapkás, olajfazöld színű, rövidujjú inget viselő szerb rendőrrel történt rövid szóbeli egyeztetést követően a büntetési tételt sikerült lealkudniuk 20 euróra.
A szerb utakon kocsink előtt átrohangáló kisebb állatok (rágcsálók) legfeljebb a szerencsének köszönhetik életüket. A Szeged előtti kaland hatására kiemelten figyeltem a hirtelen kormánymozdulatok elkerülésére.
Éjjel két óra felé vezettem át Belgrádon. Csodaszép város. Annyira összesűrűsödött ott a történelem, hogy belé lehet harapni. Szófia inkább Szolnokra emlékeztet, hatalmas ipari város, kevés látnivaló, inkább egy nagy szeméttelep benyomását kelti.
Bulgária rendőrállam. A nagyobb városok forgalmi csomópontjain rendszeres ellenőrzések a csempészek kiszűrésére. Mivel úgy nézünk ki, mint a turisták, átkutatás és igazoltatás nélkül továbbengednek (csempészek, álcázzátok turistának magatok!).
A kontraszt az átlag bolgár táj és A part között hatalmas. Beáramlott a tőke, ahogy közgáz-könyvekben olvashatni. Újabbnál újabb szálloda újabbnál újabb szállodát követ. A mi szállásunk az egyik legdísztelenebb. Nélkülöz minden cikornyát, úri allűrt, az kétségtelen. Érkezésünk első estéjén kiderül, tíz-húszezer forint pluszért kvalitásban jobb szállást foglalhattunk volna.
Szobatársam Xezs. A szerdai napon rostélyost vacsorázik, amit én bánok meg. Éjjel háromkor keltem az iszonyatos eregetésre. Nem tudom, hogy a Xezs gyomrában élő baktériumok, vagy netalán az enzimek felelősek-e a rostélyos lebontásáért, és a melléktermékként létrejött gázokért, de le a kalappal előttük. Ki kellett menekülnöm az erkélyre. Rövid fél órás szellőztetés után mertem visszamerészkedni.
A tenger kiábrándító. Két méteres szakaszon, rögtön a bemenetel után algás, olyan, mintha mosogatószivacsot szabdaltak volna bele. És nem látszik át. Nem látni le a fenekére. A part, az éttermek és szállodák sokasága kárpótol, hemzsegnek az emberek.
A főtértől két méterre bazárasztalon árusítanak szamurájkardokat, viperát, gázsprét, dobócsillagot, gázpisztolyt.
A Happy Hours szolgáltatást maximálisan kihasználjuk. Egy koktélért kettőt hoznak, és a korsó sör mellé grátisz jár egy extra három decis. Étkezni szinte csak a Djanni-ba. Ez az étterem a gundeli hagyományokat követi. A középréteget célozza meg áraival, nagy mennyiségben kiváló minőségű ételt készítenek. Szabad asztalra esténként várni kell, a hely olyannyira népszerű.
Pénzváltás csak szállodában, kivét csak ATM-ből. Ez alapszabály, ha Vulgáriában jársz. Egy kani magyar cigány, két méteres pocakos elfeledte ezt, az Exchange előtt dühöng, agyában nemzetközileg érthető szavak után kutat. "Turisztika? Bulgária? Hungária?" - üvölti torkaszakadtából. Az exchange-ben dolgozó napszemüveges csalót a roma kántálása nem hatja meg.
Habár kint 30 fok, tűző napsütés, és félmeztelen nudisták a tengerparton, Lacika és Xezs inkább a szállodában, a Playstation2 előtt töltenek egy napot. Választott játékuk gyerekkorunk kedvence: Mortal Kombat2. Mivel Xezsék pár kivégzésre még emlékeznke, a hallban lófráló nyolcévesek szemében félistenekké avanzsálódnak.
Csütörtökön aquapark. Szabika fürdőnadrágját szétszakítja a vízbe érkezés. Frappé frappét követ: oka a szőke pincérlány, Michaela. Formás idomai köré ügyfélkör épült. Nem égek szét, mivel előző nap taktikusan és óvatosan napoztam. Xezs intelmére ("Le fogsz égni, baszd meg") hatalmas vehemenciával reagáltam: "Aha."
Feri a negyedik napra elissza, elkurvázza, elgogogörlözi összvagyonát. Innentől fogva hozzánk jár be dohánytermékeket igényelni. Érkezésére fogadásokat kötünk ("Fogadjunk, hogy öt percen belül itt lesz Feri cigiért! " Nyílik az ajtó, Feri kopasz feje félénken bújik ki mögüle. "ÖÖÖ.... egy szál cigit kérhetnék?"). Gyantáztatni bezzeg nem ment el, ezért naturál pulóverben flangál álló nap. Szakállt növeszt Feri, és kérdezgeti, jól áll-e. "Jól áll, Feri. Eltakarja a tokádat". "Nincs is tokám!" - hadakozik Feri. ""Biccentsd le a fejed!" - szólítjuk fel tömegesen. Feri nyakán egyetlen, összefüggő hájtömeg (magyarul toka) jelenik meg.
Időm nagyrészét passzív pihenés tölti ki: evés, ivás, alvás. Jólesik. Regenerálódik az elfásult szellem szabadnapokon.
Kilenc fős csoportunkban vérhas tombol. Legkirívóbb áldozata D. Peti, aki egy napota szálláson kénytelen tölteni, a porceláncsésze közeléből érthető okoknál fogva nem merészkedik. A csoport többi tagján - kivételemmel - is jelentkeznek egyes tünetek. Lacikától már megszokhattuk, hogy az egész életét végigszarja (kétszáz kilométerenként meg kell állni, mer' meg kell állni, és itt szeretném megjegyezni: az általános és középiskolában is naponta minimum kétszer látogatta a mellékhelyiséget, és a főiskolán sem tett másképp), kocsijának nélkülözhetetlen tartozéka a vécépapír-guriga, most a többiek is betársulnak, enyhítvén Lacika ilyesfajta magányát és elkülönülését. A kollektív élmény emocionálisan összeköt.
Én a visszaúton leszek rosszul. Várnán fekete macskákkal szemezek, akik meglehetősen dekadensek, jöttömre meg sem moccannak, össze kellene zavarni őket ("Lutenant! Confuse the cat!" továbbiakban Puma-nyugtalanító Bt.). Bukaresttől Brassóig elvezetek, majd kaktusz nyílik torkomban, leamortizálódom, szépen és csendben. Szabikán az enyéimhez hasonló tüneteket vélek felfedezni. Hazaérkezéskor már égnek a veséim, és ráz a hideg. Az antibiotikum-kúrát végigcsináltam, állapotom stabilizálódott. Minden esetre rég égtem lázban, és bizton állíthatom, merőben kellemetlen.
Utazzatok, mert utazni jó. Többet lát az, aki messze lát. Utatok legyen élményekkel és emberekkel, ízletes ételekkel és szomjoltó italokkal és érzelmekkel teli, hogy gazdagodjon életetek.
G. László és két bűntársa a szerb Btk. szerint 50 euro büntetési tétellel büntetendő bűncselekményt követett el, rögtön az országba történő belépéskor. A bűntett neve: ürítés a szabadban. Végül a két tányérsapkás, olajfazöld színű, rövidujjú inget viselő szerb rendőrrel történt rövid szóbeli egyeztetést követően a büntetési tételt sikerült lealkudniuk 20 euróra.
A szerb utakon kocsink előtt átrohangáló kisebb állatok (rágcsálók) legfeljebb a szerencsének köszönhetik életüket. A Szeged előtti kaland hatására kiemelten figyeltem a hirtelen kormánymozdulatok elkerülésére.
Éjjel két óra felé vezettem át Belgrádon. Csodaszép város. Annyira összesűrűsödött ott a történelem, hogy belé lehet harapni. Szófia inkább Szolnokra emlékeztet, hatalmas ipari város, kevés látnivaló, inkább egy nagy szeméttelep benyomását kelti.
Bulgária rendőrállam. A nagyobb városok forgalmi csomópontjain rendszeres ellenőrzések a csempészek kiszűrésére. Mivel úgy nézünk ki, mint a turisták, átkutatás és igazoltatás nélkül továbbengednek (csempészek, álcázzátok turistának magatok!).
A kontraszt az átlag bolgár táj és A part között hatalmas. Beáramlott a tőke, ahogy közgáz-könyvekben olvashatni. Újabbnál újabb szálloda újabbnál újabb szállodát követ. A mi szállásunk az egyik legdísztelenebb. Nélkülöz minden cikornyát, úri allűrt, az kétségtelen. Érkezésünk első estéjén kiderül, tíz-húszezer forint pluszért kvalitásban jobb szállást foglalhattunk volna.
Szobatársam Xezs. A szerdai napon rostélyost vacsorázik, amit én bánok meg. Éjjel háromkor keltem az iszonyatos eregetésre. Nem tudom, hogy a Xezs gyomrában élő baktériumok, vagy netalán az enzimek felelősek-e a rostélyos lebontásáért, és a melléktermékként létrejött gázokért, de le a kalappal előttük. Ki kellett menekülnöm az erkélyre. Rövid fél órás szellőztetés után mertem visszamerészkedni.
A tenger kiábrándító. Két méteres szakaszon, rögtön a bemenetel után algás, olyan, mintha mosogatószivacsot szabdaltak volna bele. És nem látszik át. Nem látni le a fenekére. A part, az éttermek és szállodák sokasága kárpótol, hemzsegnek az emberek.
A főtértől két méterre bazárasztalon árusítanak szamurájkardokat, viperát, gázsprét, dobócsillagot, gázpisztolyt.
A Happy Hours szolgáltatást maximálisan kihasználjuk. Egy koktélért kettőt hoznak, és a korsó sör mellé grátisz jár egy extra három decis. Étkezni szinte csak a Djanni-ba. Ez az étterem a gundeli hagyományokat követi. A középréteget célozza meg áraival, nagy mennyiségben kiváló minőségű ételt készítenek. Szabad asztalra esténként várni kell, a hely olyannyira népszerű.
Pénzváltás csak szállodában, kivét csak ATM-ből. Ez alapszabály, ha Vulgáriában jársz. Egy kani magyar cigány, két méteres pocakos elfeledte ezt, az Exchange előtt dühöng, agyában nemzetközileg érthető szavak után kutat. "Turisztika? Bulgária? Hungária?" - üvölti torkaszakadtából. Az exchange-ben dolgozó napszemüveges csalót a roma kántálása nem hatja meg.
Habár kint 30 fok, tűző napsütés, és félmeztelen nudisták a tengerparton, Lacika és Xezs inkább a szállodában, a Playstation2 előtt töltenek egy napot. Választott játékuk gyerekkorunk kedvence: Mortal Kombat2. Mivel Xezsék pár kivégzésre még emlékeznke, a hallban lófráló nyolcévesek szemében félistenekké avanzsálódnak.
Csütörtökön aquapark. Szabika fürdőnadrágját szétszakítja a vízbe érkezés. Frappé frappét követ: oka a szőke pincérlány, Michaela. Formás idomai köré ügyfélkör épült. Nem égek szét, mivel előző nap taktikusan és óvatosan napoztam. Xezs intelmére ("Le fogsz égni, baszd meg") hatalmas vehemenciával reagáltam: "Aha."
Feri a negyedik napra elissza, elkurvázza, elgogogörlözi összvagyonát. Innentől fogva hozzánk jár be dohánytermékeket igényelni. Érkezésére fogadásokat kötünk ("Fogadjunk, hogy öt percen belül itt lesz Feri cigiért! " Nyílik az ajtó, Feri kopasz feje félénken bújik ki mögüle. "ÖÖÖ.... egy szál cigit kérhetnék?"). Gyantáztatni bezzeg nem ment el, ezért naturál pulóverben flangál álló nap. Szakállt növeszt Feri, és kérdezgeti, jól áll-e. "Jól áll, Feri. Eltakarja a tokádat". "Nincs is tokám!" - hadakozik Feri. ""Biccentsd le a fejed!" - szólítjuk fel tömegesen. Feri nyakán egyetlen, összefüggő hájtömeg (magyarul toka) jelenik meg.
Időm nagyrészét passzív pihenés tölti ki: evés, ivás, alvás. Jólesik. Regenerálódik az elfásult szellem szabadnapokon.
Kilenc fős csoportunkban vérhas tombol. Legkirívóbb áldozata D. Peti, aki egy napota szálláson kénytelen tölteni, a porceláncsésze közeléből érthető okoknál fogva nem merészkedik. A csoport többi tagján - kivételemmel - is jelentkeznek egyes tünetek. Lacikától már megszokhattuk, hogy az egész életét végigszarja (kétszáz kilométerenként meg kell állni, mer' meg kell állni, és itt szeretném megjegyezni: az általános és középiskolában is naponta minimum kétszer látogatta a mellékhelyiséget, és a főiskolán sem tett másképp), kocsijának nélkülözhetetlen tartozéka a vécépapír-guriga, most a többiek is betársulnak, enyhítvén Lacika ilyesfajta magányát és elkülönülését. A kollektív élmény emocionálisan összeköt.
Én a visszaúton leszek rosszul. Várnán fekete macskákkal szemezek, akik meglehetősen dekadensek, jöttömre meg sem moccannak, össze kellene zavarni őket ("Lutenant! Confuse the cat!" továbbiakban Puma-nyugtalanító Bt.). Bukaresttől Brassóig elvezetek, majd kaktusz nyílik torkomban, leamortizálódom, szépen és csendben. Szabikán az enyéimhez hasonló tüneteket vélek felfedezni. Hazaérkezéskor már égnek a veséim, és ráz a hideg. Az antibiotikum-kúrát végigcsináltam, állapotom stabilizálódott. Minden esetre rég égtem lázban, és bizton állíthatom, merőben kellemetlen.
Utazzatok, mert utazni jó. Többet lát az, aki messze lát. Utatok legyen élményekkel és emberekkel, ízletes ételekkel és szomjoltó italokkal és érzelmekkel teli, hogy gazdagodjon életetek.
