hétfő, július 03, 2006
Tulajdonosi szemlélet
Térey János verse
Tulajdonos, vigyázz archívumodra.
A nyári birtok végveszélyben: enyves
kezek matatnak, zörren a haraszt.
Tollászkodó nép a Kisállomáson,
kókadt vakációzók, mint a csorda,
a vértelen nyár vége összeomlás.
A birtok neve: békebeli zóna,
aranyidő, csikóév, múltak odva.
Tulajdonos, vigyázz archívumodra.
A birtok nyárilak a Tóvidéken,
menhely, ahonnét kirángatlak, hogyha
fantáziátlanul, bután nyaraltál.
Danzig, augusztus harmincegy van, éjfél,
és Krakkó szunnyad, Varsó éberalvó
- jaj, lesz még így se -, inkább még torozna.
A hurok szorul, nem lesz több tivornya.
Tulajdonos, vigyázz archívumodra.
Váradon ép a Kőrös-parti korzó.
Tűzpróbád, lelkem: sétálj rajta végig
új toalettben, bátran, somolyogva,
jelezze rozsdamart mezed, hogy ősz jön,
dúsabb, mélységesebb, mint valaha.
A birtok a törékeny nyári porta,
palánkja összeroppan csikorogva.
Tulajdonos, vigyázz archívumodra.
Minthogyha elcsatolták volna tágas,
mostoha tartományod, Debrecent.
Fölkeresnéd, rangrejtve, útlevéllel,
mint eltökélt zarándok, s rokonokra
lelnél, akik felednék anyanyelvük.
Kezükben ismeretlen pénz forogna,
zsémbelnének, nevük helóta volna.
Légy jó sáfár, ügyelj archívumodra.
Jószágod volt párszáz vérbő augusztus:
forró gyógyhely, felszín alatti portya.
Rossz gazda, nincstelen lettél azóta.
Gazdálkodj okosan a hagyatékkal,
habzsolj, pirulj el kamrádban motozva.
A nyári készletet aprózva éld föl.
Tulajdonos, vigyázz archívumodra.
