Fenryr's blog

D. Ibolya egy fárasztó, koalíciós egyeztetésekkel teli nap után végre hazatért. Amint belépett az ajtón, piros, magas sarkú lakkcipőjét lerázta lábáról, vádliját végigsimította, miközben megszabadult vadító, fekete, kárómintás harisnyájától. Rövidke tusolás után vörös fürdőköntösében könyvespolcához lépett.

Mit is olvassak? – gondolta, miközben finom, bársonyos ujjai tovasiklottak a könyveken. Flaubert Bovarynéját ragadta ki, a kötetet melléhez szorítva az ágyra hemperedett. A kis asztali lámpa sejtelmes fényénél azonnal olvasni kezdett.

Flaubert valószerű, részletező leírásai mindig felizgatnak – Ibolya gondolatai el-elkalandozgattak, miközben bal mutatóujjával hosszú, formás, bársonyos bőrű combját simogatta. A simogatás jó érzéssel töltötte el, ujja egyre beljebb, és beljebb kalandozott. Lassan, bizonytalanul tévedt szeméremtestéhez, éppen akkor, amikor Bovary nőül vette Emmát. A könyv hirtelen összecsuklott. Ibolya becsukott szemekkel vetette hátra fejét, szőke haja lágyan omlott a szaténhuzattal bevont kispárnára. Bal kezének középső ujja körkörösen, egyre gyorsuló ritmusban futotta körbe az izgalomtól vérbő, megduzzadt csiklóját, jobb kezével az ágy huzatát markolászta.

Ekkor rontott be az ajtón váratlanul Gy. Ferenc és O. Viktor.

Hát te mit csinálsz, Ibolya? – kántálták kórusban, a döbbenettől pirospozsgás arccal.

Én… Én csak… A Bovaryné mindig felizgat… - hebegte Ibolya szemét a földre sütve. Viktor és Feri egymásra néztek, úgy, mint a miniszterelnök-jelölti vitán egyszer sem, és lassan és nyugodtan Ibolyához léptek. Feri Ibolya arcélét kezdte el csókolgatni, piciny csókokkal szórta tele az izgalomtól és meglepettségtől elpirult arcot, a fültőnél Feri kidugta nyelve hegyét, és finoman, lassan végigszántotta Ibolya nyakát, majd fogaival Ibolya fülcimpáját őrölgette gyengéden.

Viktor a kecses, hetyke lábujjakat kényeztette. Nem restellte szájába venni, és érzékien szopogatni az idegvégződésekkel teli, aprócska testrészeket. A lábfejeket, és Ibolya vádliját nyelvével izgatta, a térdkalácsok alatt, és a térdhajlatokban elidőzött kicsit, mielőtt elindult volna a combok belső részén át Ibolya kagylócskája felé. Ibolya mindkét kezével Viktor fejét markolászta mohón, hosszú ujjaival Viktor fekete fürtjei közé túrván, mindeközben nyelve Feri szájában kalandozott, ajkuk vadul össze-összecuppant.

Viktor meglepődött, amikor meglátta Ibolya formásra borotvált, gyönyörű, az izgalomtól már sikamlós és nedves punciját. Arcára mosoly ült ki, bal szeme fölötti szemöldökét enyhén felhúzta. Feri ekkor már levette szemüvegét, amit vadul a sarokba hajított, letépte magáról selyem nyakkendőjét, és fehér, a nap során már meggyűrődött ingjét. Erőteljesen harapdálni kezdte Ibolya melleit, a bimbócskákat előbb körbenyalta, majd azokat is harapdálni, marcangolni kezdte. Ibolya kéjtől elfúló hangon nyögdécselt öntudatlanul.

Most ti jöttök, fiúk! – mondta Ibolya. Viktor erőtől duzzadó, inas hímvesszejét habozás nélkül, szikáran Ibolya arca elé tartotta, aki előbb megpuszilgatta, majd ajkaival körbevette Viktor gömbölyded makkját. Viktort megnyugvással töltötte el, hogy Ibolya vadul és odaadóan, szenvedélyesen kényezteti szájával.

Az első behatolás tisztje Ferit illette meg. Az izgalomtól vérbő pénisze éppen olyan színű volt, mint egy szegfű. Jobb markába fogta azt, és finoman, gyengéden vezette be Ibolya hüvelyébe, egyre beljebb, és beljebb, és beljebb, míg teljes mértékben be nem töltötte a kéjsóvár, sikamlós, feszes és szűk, izmos kéjbarlangot. Nehezen, de megtalálta az Ibolyának is tetsző ütemet. Ibolya ekkor viszonzásként tenyerével végigsimította Ferenc izmos, izzadságtól csillámló, atlétákat idéző felsőtestét. A nő örömmel nyugtázta, hogy a kéjtől Feri és Viktor arca is eltorzult, csakúgy, mint az övé.

Ibolya nem csak Viktor hímtagját, hanem a férfi szőrtelenített, kisfiús zacskóját és golyóit is nyalogatta, időről időre szájába vette, szopogatta. A kéj jelének első, sós cseppjeit Ibolya érezte nyelve ízlelőbimbóin. Ekkor Feri kihúzta vesszőjét Ibolyából, a szőnyegre térdeltette őt, majd ez után Ibolya hol őt, hol Viktort vette a szájába. Ibolya szopás közben fel-felnézett, és riadtan vette észre, hogy Ferenc keze Viktor izmosra gyúrt mellkasát, és a polgári jóléttől kissé gömbölyű hasát simogatja. Ibolya gondolkozása mindig is kissé konzervatív volt, a két férfi alkalom szülte közeledését nem tudta mire vélni. Viktor azonban fiúkollégiumban töltötte diákéveit, ahol társaitól, tanáraitól liberális szemléletmódot sajátított el, így nem szégyellte viszonozni Ferenc gesztusait. Ibolya Viktor szénbarna, mélyen ülő szemébe nézett, és halk hangon kérlelte őt: dugj meg hátulról is, kérlek!

Viktor izomtól duzzadó karjaival a hasánál fogta át Ibolyát, és visszalökte az ágyra. Ibolya feltérdelt, és formás fenekét kipucsította, birtokba vételre felkínálva azt. Viktor ekkor gondolt arra, hogy Ibolya combjainak bőre feszes, és nincs narancsbőre. A látványtól felizgult. Viktor mutató- és középső ujját benyálazta, majd V-alakba feszítette, és megnedvesítette Ibolya hátsó nyílását. Vastag péniszét óvatosan vezette az izomkötegekkel telt, szűk résbe. Ibolyának eleinte fájt a behatolás, később azonban jóleső érzés töltötte el, kéjes sikolyok hagyták el száját, és örömmel szaladt át fején a gondolat: Viktor romantikusabb alkat, mint Ferenc, és a ritmusérzéke is jobb. Persze Feri sem tétlenkedett. Előbb farkát mohón Ibolya arcába nyomta, kényeztettette magát jó darabig, majd Ibolya alá siklott, és a nő Viktor lökéseitől himbálódzó teste alá feküdt, majd a ritmust megtörvén a szőkeség hüvelyébe tolta botját.

Mindhárman öntudatlanul, a kéjtől torz arccal adták át maguk a gyönyörnek, egyre hevesebbé és hevesebbé vált közös ritmusuk. Miközben Ibolya nyögdécselt és sikoltozott a lökések vehemens súlyának hatására, a férfisatu szorításában, addig Ferenc és Viktor a döngetést mély, férfias hörgéssel kísérték. Ibolya testét folyamatosan rázta, összehúzta és szétvetette az élvezet, az orgazmikus mandzsetta hatására Ferenc és Viktor is a csúcs felé közeledett.

Amikor érezték, hogy közeleg a finálé, Viktor és Ferenc közösen felsegítette Ibolyát, aki így ismét a térdeplő ülés pozitúráját vette föl.

Teleszórom gyöngymagokkal arcodat – szólt Viktor. Néhány csepp Ibolya hajába tévedt, a többi szemérmetlenül terítette be a nő jobb arcélét, orra alatt, mint kis bajuszka, fénylett. Ferenc inkább Ibolya mellei felé célzott, jelentős mértékben összemaszatolva azokat. Ibolya elégedett mosollyal arcán, nyugodt tempóban rántott még párat a fiúkon.

Hirtelen szétrobbanó üvegszilánkok süvítő robaja töltötte be a szobát. A hármas a félelemtől összerezzent, mindhárman riadt tekintetüket az ablak felé szegezték.

Az ablak előtt Görög Zita állt, meztelenül. Vörösre rúzsozott szájából előtűntek hosszú és hegyes szemfogai.

Vérre szomjazom! – hörögte sátáni hangon, és földöntúli erővel mellbe rúgta O. Viktort, akit a támfal fogott meg, és ugyanazzal a lendülettel úgy pofán vágta D. Ibolyát, hogy a nyaka tőből kitekeredett. Gy. Ferenc halálfélelemtől riadt arccal mászott hátrafelé a szőnyegen. Görög Zita a lábánál fogva húzta vissza áldozatát, és szemfogaival szétmarcangolta a nyaki artériákat. A miniszterelnök vére patakokban ömlött, a vér szinte másodpercenként ütemesen spriccelt a tátongó sebből. Zita átugrott a francia ágyon, és O. Viktor nyakának esett. Viktor barna szemei fennakadtak, miközben a hipertónia állapotába került, teste ütemesen rángatódzott, egészen addig, amíg Görög Zita meztelenül ki nem szívta az utolsó csepp vérét is. Az ex-topmodell, meztelen vámpír eleresztette áldozatát, aki, mint egy rongybaba csuklott a földre. A fekete hajú démon D. Ibolya öntudatlanul fekvő testéhez lépett, ölébe vette azt, és ördögi kacaj kíséretében kirepült vele az ablakon. Formás combjain megcsillant a napfelkelte előtti, gyönge holdsugár.