Fenryr's blog

Egy festő mondata, akinek a nevére nem emlékszem

Nyálas Olvasóm, a héten több, mint ezer kilométert vezettem (kedd- csütörtök). Látásom romlott, ennek következtében a szemem elfáradt. Ráadásul 190-es tempónál bevágtak elém a fehér Suzukisok, így le kellett fékeznem kiló hetvenre (phö!). A Peugeot 307 típusú üzemi gépjárművet nagyon megkedveltem, csoda! Négyesbe kiló ötvenig húztam, illetve Böszörmény felé kettesben - véletlenül - túlpörgettem a mágikus hétezres határon, és így csinált, hogy "pöpöpö pöppö pü". És a hangtechnika is nagyon jó benne, tracklistemet bömböltettem végig. Fájó szívvel vittem vissza a telephelyre...

Tegnap - én naív! - elindultam a Szőke András-Badár Sándor Dumaszínház estre. A helyszínen akartunk jegyet venni, de sajnos mind a nyolcvanat eladták elővétben. A rendezvényszervezőről kiderült, egy igazi köcsög, és nem hajlandó pótszéket berakni kedvünkért (phö!), illetve Bödőcs Tibort se hozza le, soha többet (phö!), mert az az előadás nem volt teltházas, és Bödőcs nem változtat repertoárján. Így a Klondike-ba mentünk Gyuri barátommal, és egy újonc infánsnőmmel beszélgetni. Zsófiékat hátrahagytuk.

Hétre mentem dolgozni, videókonferenciára. A biztonság kedvéért kolléganőmet feltárcsáztam hat ötvenötkor, hogy bejön-e pontosan hétre. "Nem nyolckor kezdünk?!?" - húzta elő kicsit sem átlátszó trükkjét zsákjából. Drágám, az időpontot két hétre előre mailben küldtem el, és ha már füllentesz, legalább ne tedd mellé, hogy a barátodnál kell hagyd a kocsidat. Jót derültem.

Bent már aggódtak értem, hogy hol vagyok. Mondtam, kiküldetésben. Azt hitték, ha nem vagyok, nem dolgozom. Tehát: ha nem látni anyánk picsáját, akkor: anyánknak nincs is picsája! Deduktív módszerrel vonták le a konklúziót professzortársaim.

Idősb kolleginám belevágott a csoki-bizniszbe. Mindkét fiókjában hatalmas tábla csokoládék sorakoznak, lapjára állítva, számításaim szerint fiókonként kétszáz darab. A hét végére rendszerint az egyik kiürül. Egy kis fifikás mellékes, havi negyven meglehet belőle adómentesen, ergo bruttó bére majdnem felét újratermeli, mindezt adómentesen, főmunkaidőben. A vállalati fogász sopánkodik csak, nagy az érdeklődés előjegyzésre.

Engem, kérem - mielőtt kirúgnának, vagy közös megállapodással vetnék véget munkából származó viszonyaimnak - meg fognak jutalmazni, mielőtt a gyárudvaron ünnepélyes keretek között tarkónlőnének. Ma súgott a jutalmazottak egyike. Phö! Azért a lóvé jól jön majd (sose jött még rosszul). "Mer' a pénzt, ha megkapom a tisztet, én szórom mint bolond a lisztet" (Most már egyáltalán nem kicsi Tyson).

Elütötték a büféslány kisfiát. Megrepedt a mája. Főnöke nem engedte haza. Egyszer már bojkottáltam a büfét, és nem vásároltam két hónapig, mert a kedves mocskos szemét büfétulaj a terhes büféslányt lopással gyanúsította meg, nehogy ki kelljen pengetnie a GYES-t. Szánalmas, egyesekhez képest egy meztelen csiga maga a megtestesült gerincoszlop, és egy jól megtermett patkány az evolúció és a teremtés koronája. Főleg phö!

Nyálas Olvasó! Légy jó ember, mindig adj borravalót a pincérnőknek, mindig engedd haza a büféslányt, ha épp elgázolták a kisfiát, a GYES-t pedig fizesd ki annak, aki terhes. Nem oly nagy tettek ezek.

# Posted by Fenryr : 8:56 du.