hétfő, július 03, 2006
Gyerekkorom versei
Annyi, mint
veled bármit ha testileg művelek
beléd hatolok mint vajba a kés
ha összefonódunk mint a műbelek
akaratlan rámtör a merevedés
oly igen rövid egy óra hossza
s míg én töröm papíron a nyelvet
szép kezed lapjaim újraosztja
most ellened eszelek ki tervet
a sarokba vágom fáradt zoknim
az ágy méreg tested antitoxin
kussol a fennkölt költői mondandó
mementó létünk nem egyéb romlandó
járok veled járatlan tájakon
üres csendem szó nélkül rád hagyom
Mondat
kapcsolatunk szavatossági ideje lejárt
Vallomás
gyönyörű vagy, mint egy hasonlat
Izédet
ó hát miléfe agany gyavok én, hogy lippantásod metsz és akalít