Fenryr's blog

Vezérem szónokolt. Felmérik az elégedettséget a cégnél, vezérszónokom hosszú, de unalmas háromnegyed órában sorolta az előnyöket. Szónoki képességei nem juttatnák túl egy általános iskolai vers- és prózamondó verseny selejtezőjén, kiállása nyegle. A "No, de mennyi lehetőség ígérkezik a tovalépésre-fejlődésre" résznél Besenyei barátom, aki hozzám hasonlatosan maga erejéből lett senki, nevetésben tört ki. Súgólyuk hiányában a közönség soraiból segítettek az előadónak felsorolni a cégnél jelenleg menedzselt pályázatokat.

Kétszer okozott problémát számomra a közszereplés: egyszer öt éves koromban, amikor Nagymedvét alakítottam egy óvodai színdarabban (ez olyan fokú beégés volt, hogy életem végéig megmarad), másodszor Pesti József költő (?) A vulkán peremén című kötetének verseiből rendezett versmondóversenyen (véletlenül se olvassátok el ezt a kötetet, inkább égessétek meg, ha kezetek ügyébe kerül). Eme jeles alkalomra előző este készültem fel, rövidke, fél órás tanulással, nem nagyon fogtak meg Pesti József versei (?). "Költeményed itt-ott híg és lapos/ mint harmatos mezőn a libafos.// Néhol pedig száraz, mint az avar/ Között diszkréten megbúvó kutyaszar" - Szilágyi Domokos írja imigyen, bár másnak, de akár Pestinek is írhatta volna ezeket a sorokat. Ez a sikertelenséget hozó alkalom nagyon mély nyomot nem hagyott bennem, a tanulságokat leszűrtem, amihez emocionálisan nem kötődsz, azt nem tudod hitelesen előadni, és ne menj el oda, ahol csak és kizárólag a pénz motivál, mert felsülsz a végén.

# Posted by Fenryr : 7:59 du.