Amint láthatjátok, bal oldalt a Blogbarátok rovatba felkerült egy újabb név, a két A betűs alá ez az igen érdekes nickname-mel rendelkező hölgy (1. Despina nimfa volt, Poszeidón és Démétér lánya; 2. A Neptunusz egyik holdjának a neve; 3. Görögországban használatos női név). Akinek tetszett anno Kármán József Fanni hagyományai című lélektani kisregénye, annak ez a blog rögtön egyik kedvencévé válik. A hölgy többször utazta körül kis hazánkat, mint Willie Fog a Földet (azaz egynél mindenképpen többször), vagy mint Nils Horgerson a Skandináv Félszigetet Márton lúd hátán. D. iránt érzett szerelme naív, tapasztalatlan, ámde tiszta lélekről árulkodik, mindnyájan voltunk ilyenek valaha titokban, én irigylem ezért az ártatlanságáért. Despina stílusa közvetlen, barátságos, a blogírás hagyományaihoz, a naplószerűséghez felettébb ragaszkodik, mondhatni neoklasszicista, megállapítható, hogy a szecessziós cikornyát messzire kerüli. Betekinthetünk egy felcserepedő (Medgyessy után szabadon, és nem a szobrászra gondolok) lány hétköznapjaiba, az angol tanulás és a nyelvvizsgakényszerből származó frusztráció okozta stressz rejtelmeibe, egy átlagos polgári család konfliktusokkal spékelt életébe. Jelmondat: „Ébredés után, mint piros kis masni/dísziti a reggelt majd ez az álom”, első hallásra korai Dsida Jenő, utána nézve pedig kiderül, hogy Hajós András Emil.rulez Hogyan kerülnek oda? című dalából egy részlet. Ez van, ezt kell szeretni! - ez a tételmondat. Minden Nyálas Olvasómnak ajánlom, tessen szeretni!
# Posted by Fenryr : 7:33 du.
