hétfő, július 03, 2006

Der Mantel der Bundesrepublik Deutschland

A cím jelentése: A Német Köztársaság kabátja

Önmagam ismétlése: kifogytak kifogyhatatlannak vélt Davidoff Menthol készleteim (már két hete). És a Bundeswehr-nél rendszeresített Übergangsmantel-szerű párka kapucnis, míg nekem nyakgalléros változata V-bevágással a jobbján vágyálmom. Végignéztem a felkínálkozó obsitos weblapokon más - nem német - hadseregek átmeneti kabátjait is, de nem találom az igazit.

Tegnap Doctor House napi két szál cigaretta elszívását írta fel egyik betegének, akit bélgyulladással kezelt. A dohánylevél elszívása a gyulladt beleket gyógyítja. Ma reggel irigylésre méltó szakállú munkatársam heveny bélproblémákra és hasmenésre való hivatkozással kérezkedett haza a korai munkaórákban. Napi egy doboz betonszofit füstöl el. Tulajdonítsak-e jelentőséget a mutatkozó szimptómák és az egyén addikciója közt feszülő apró ellentmondásnak?

Falra másztam tegnap. Eljutni lentről fel, visszajutni fentről le: valami, aminek úgy tűnik, értelme van. Főként kézből, kézzel mászom, ujjaim közepén lévő ízületeim visszajelzik a túlterhelést. Érdekes érzés ez, a bizsergés és a fájdalom között, félúton.

Bátyám szervízben hagyta Fiat gyártmányú benzin-konflisát. Leendő sógornőmmel bőrig áztak, délutáni szundimból riadtan ébredtem, amikor hívtak, nem áll-e véletlen rendelkezésemre üzemi gépjármű? Nem állt. Nem informáltam idősb fiútestvérem arról, hogy a társaságunknál rendszeresített üzemi gépjárművek (Oper Corsa Van, 1.7 TDI, színe jellemzően fehér) két személy (sofőrrel együtt), és 150 kg tömegű áru szállítását teszik csupán lehetővé. A KRESZ-re egy alkalommal szartam csupán ilyen aspektusból, egy lanyha szombat este, amikor három személyt szállítottam szemérmetlenül (a harmadik a raktérben kuporgott), hozzávetőlegesen két kilométernyi útszakaszon, lassú menettempóban. Belső spiclik szúrtak ki, szabálysértésem - bár nem jelentettek fel szakszerűen - azóta is felemlegetik. Úgy vélem, úri neveltetésű, leendő sógornőmnek derogálna az utazás a felettéb hideg és poros raklapon, bátyám viszont a szolnoki 88. légideszant zászlóaljnál szolgált, nem ismeretlen számára a lószőrpokróc (nekem is akadt egyszer hozzá szerencsém), az átfagyott lövészárok, és a zötykölődés a kemény, kényelmetlen platón. Az ő konfortérzete kisebb mértékben csökkent volna tehát. Mindez persze teljesen lényegtelen, mert a GÉPJÁRMŰRE! és GÉPJÁRMŰRŐL! parancsokat úgysem tudtam volna kellő odaadással üvölteni.

A heves zápor mai találkozóm is elnapoltatta velem. Remélem vasárnap derűsebbre fordul az idő. Jelenleg (ismételten) a Rain when I die-t hallgatom.

Nyálas Olvasóm, a pikszisből kiestem, és már ingeim sem vasalom akkurátusan gyűrődésmentesre, pőrén hordom őket. Hajam kunkorodik és borosta serken arcomon. Dehogy lázadás ez, rezignált belényugvás csupán.

Comments: Megjegyzés küldése



<< Home

This page is powered by Blogger. Isn't yours?