Bohumil Hrabal: Legenda Káinról (Káin rossz jel fejezet befejező sora)
Újfent levezettem 600 kilométert, újra kapitálváros BP, részletekkel ezúttal nem untakok senkit. Oktatásra utaztam fel, "okos urak közt játszottam a bambát", benyomtam a "Kuss üzemmód" gombot magamon. Az oktatás végeztével irány P. nénémékhez, akik egy alföldi kis faluból másztak fel vagy harminc éve a fővárosba (négyesük volt a lottón, két kis kufferral érkeztek meg, és nagy reményekkel). Éttermeztek: megvették, főztek finomakat, felfutott, eladták. Aztán ingatlanok: felépítették, kicsi volt, eladták, újat építettek, túl nagy volt, eladták stb. Huszonkettedik kerület, Balaton felé vezető városcsücsök. Antik bútorokkal telizsúfolt családi ház átmeneti szállásom. S. bátyámtól rövid tízperces eligazítást kapok megérkezésemkor, hogy hogyan álljak be a ház elé úgy, hogy ne törjék le az őrült módon száguldozók baloldali tükrömet. P. néném még mindig remekül főz, vacsora spagetti tészta gombával paradicsomos mártásban, két szelet rántott pulykamellel (furcsa párosítás, de fenséges). A Whirlpool hűtőben behűtött inzulin, P. néném (minden idősebb korú nőrokonomhoz hasonlóan) cukorbeteg. Már vacsoránál megállapodnak S. bátyám és P. néném abban, hogy tiszta nagyapám vagyok (még ötvenhétben megfojtották, vízbe dobták, mert nagy volt a szája, öt árva maradt utána, a halál oka vízbe fúlás; megjegyezni kívánom, egy csöpp vizet nem találtak tüdejében). Robika másodunokatestvérem sikeresen elvégezte a szakiskolát, szobafestő-mázolóként tevékenykedik, vett vakoló és glettelőgépet, húsz embert vezényel, főleg régi, lepukkant szociális otthonok felújításával foglalkozik. Tomika kuzinom büntetésben van, visszaszólt az anyjának, apjától kapott két pofont, nem járhat nagyanjáékhoz, sem lemezlovasklubba. Klaudika első éves joghallgató Miskolcon, hétvégenként felutazik, nemrég beleszállt autójába egy pizzafutár, a biztosítási pénzt várja. Krisztike közgazdaságtant hallgat Pécsett, szemműtéte százhatvan ezer forintba került, lakását Robika fogja megvenni. Sanyika (Krisztike, Robika és Tomika apja, 50 éves építési vállalkozó) nemrég vásárolt egy vegyesboltot, muszáj volt egy van-t vásárolniuk, mivel Marikának (Sanyika felesége) fájt a háta (a sörösrekeszeket a hátsó ülésen szállították, nehéz volt bepakolni). Jancsika (Klaudika apja) építési vállalkozó, kisebb és nagyobb, szerződés nélküli, bizalmi kapcsolaton alapuló kölcsönügyletek lefolytatásával is foglalkozik. Fürdés után durmolás barokk szófán, a laptop felettébb jól mutatott a szintén barokk komódon. S. bátyám sós szalonnát reggelizik (véleménye szerint nem elég sós, még meg kellene sózni), hozzá piros édespaprikát, az őszibarackot, a szőlőt az eső leverte, illetve megszúrkálták a darazsak és elrohadtak, egyedül málna termett az idén. S. bátyám szerint a sós szalonna finomabb, mint a szárazkolbász. Érvelek a Csabai mellett, hasztalan. A visszaútra P. néném ellát 20 deka szárazkolbásszal, és a nejlonszatyorba kerül egy piros édespaprika is. Kiflit, zsömlét nem hozott S. bátyám a piacról, P. néném tanácsa: vegyek útközben valahol. A török bőrfeldolgozó ipar termékét (kabát) P. nagybátyámnak kell odaadnom, amennyiben én nem viselem, a 20% viszkózból és 80 % poliészterből készült fekete übergangsmantel P. néném szerint mindenképp jó rám (XXL-es, jómagam 60 kiló vagyok, vállasnak semmi esetre sem nevezhető). Klaudika és Krisztike megőrzésre beadott kutyái körbeugrálnak, kifinomult fültővakaró technikám mindkettő nagyon élvezte, beloptam magam kicsiny kutyaszívükbe. A házat P. néném és S. bátyám árulja, irányár kilencven milla, érdemi vevő nem jelentkezett, páran érdeklődtek. P. néném szeretem, 69 éves, arca nagyanyáméra hasonlít, gyönyörű kék szeme van és áldott lelke. Egész nap tesz-vesz, meghalni - elmondása szerint - még eszébe sem jut. Az a puritán, naív szeretet árad belőle, ami nagyanyámnak és M. nénémnek volt sajátja, ami kisgyermek koromban vett körbe. Áldottak azok a lányok, hölgyek, asszonyok, akik feltétel nélkül szeretnek, és megvetett ággyal, meleg vacsorával várnak a messzi csavargásból, szidó szavak és szúrós tekintet nélkül, s lefekvés után kedvesen megsimogatják buksi fejedet.
A szombat reggeli induláskor hibát vétek, S. bátyámnál érdeklődöm, hogy hogyan jutok el Újpalotára. Fél órás vita veszi kezdetét P. néném és S. bátyám között, hogy a harmadik vagy az ötödik lámpánál kell-e balra elfordulni az M3-as felé (végül egyáltalán nem arra mentem). D. egykori barátnőm (kemény és izgalmas kapcsolatunk kerek kettő hétig tartott) Újpalotára költözött Kisvárdáról. Újpalota a kapitálváros másik, Miskolc felőli csücskénél található, átvergődöm. Exem húslevest főz, répát pucol, húst darál (a második fogás része lesz). Sötét színű, bő bemelegítő alsót vett fel, vélhetőleg azért, hogy ne vegyem észre: kicombosodott. A konyha kicsiny, így exem jelenlegi barátjával, Levivel beszélek főleg (témák: meg kellene csípni egy marketinges állást, mert azok nem csinálnak semmit, ellenben jól megfizetik őket; személygépjármű-vásárlás és ingatlanpiac; polgárőri tevékenység; vezetéstechnika és kapitálvárosi forgalom). Exem unokatestvére, Sz. az ágyon ül, és hallgat. Egykor ki a Keletihez, felvenni Ágit, exem exének lánytestvérét (este a lányok a TNT együttes utolsó robbanására hivatalosak), közben tankolás. Újpalotára visszaérkezésünkkor a leves már háromnegyed részt meg is főtt. D. még mindig a konyhában sürög-forog, a képmutogatáshoz beizzított lapost fél óra után serényen visszapakolom a hordtáskába. Ebéd, exem igen nehezen, de meggyőzöm, hogy a leves finom (tényleg az volt). Gyors búcsúzkodás, aztán indulás a Nyugatihoz.
A Nyugatinál Krisztit (egykori osztálytársam) és Ildikót (egykori munkatársam) fogadom utastársamul, ekkor a húgyhólyagom már szét akar durranni. Vizelni az M3-as Miskolc felé vezető szakasza melletti első Shell kútnál fogok, ezt akkor még nem tudom.
Kriszti szakított barátjával, mert a munka miatt elég elfoglalt volt, alig tudtak találkozni. Most letelt a próbaideje, és több szabadidővel rendelkezik. Ildikóval új albérletet szeretnének keresni, mivel két szűzpicsával osztozkodnak három szobán és egy fürdőszobán, férfit felvinni a lakásba nem lehet. A szűzpicsák erősen vallásosak, szépnek nem nevezhetőek, a dolgokat nem oda rakják vissza, ahol azok voltak, valamint Kriszti és Ildikó parfümjeit is végigszagolgatták, amire fény derült, mivel az üvegcséket sem a szokásos sorrendbe rakosgatták vissza. Női körökben ilyen függelemsértésért vájtak már ki szemgolyót üregéből. Kriszti hangját a motorzaj miatt nem mindig hallom kristálytisztán, Füred után azonban normalizálódik a kommunikációs csatorna. Ildikó alszik, összcsomagja egy neszeszer. Egészen hazáig viszem őket (D. város és M. község), visszafelé már egyedül jövök, a halálkanyarnál szigorúan betartom a harminc kilométer per órás sebességkorlátozást, nehogy ott maradjak az S közepén.
# Posted by Fenryr : 7:42 du.
