vasárnap, január 28, 2007

Nyuszi vagy(ok)

Még amikor Szoboszlón jártam a Rákóczi úti óvodába, szülőanyámnak az a pompás ötlete támadt, hogy farsangkor nyúlnak öltöztet. Meg is történt. Mindenki cowboy-jelmezben masírozott, kezében műanyag, fegyvernek látszó tárggyal, egyedül én pironkodtam hófehér nyúljelmezemben.
Ezt a sokkot azóta sem sikerült kihevernem...





szombat, január 20, 2007

A húgom pincérnő a mélypincében (írta: Térey János verse)

A húgom pincérnő a mélypincében.
Szolgálólány: csütörtök délutántól
kifulladásig. Titok a rokonság.
A melegkonyha tája. Tömött bokszok
között síkos kövezetű sikátor.
Hétvégi műszak. Utcalány a húgom.
Sokat késlekedik a barnasörrel.
Lecsapja korsóm, félrenéz: a bátyja
nímand. Kurtakocsmákban alapozgat,
nótázni bezzeg ide tér be. Botrány.
Belső-Terézváros, hétvégi forrpont.
Húgocskám légyfogó, hugi csalétek,
telthúsú, orsóforma combjai
köré vendégkör épült. Drága kincsem!
Hugi éjfélkor feslett, öregecske.
"Vállalkozó kedvű szöszi","olyan
jóféle", "nem rossz buksza", hallom erről-
arról. Leánykérés átlagban ötször
éjszakánként, s tucat piszok ajánlat.
Kosarat oszt, korsókat gyűjt a húgom.
"Hugi, az éjszakából fölcipellek,
kikupállak és patyolatba viszlek,
magasabb polcra teszlek egyszer, meglásd",
ígérném, hogyha a mélypince-szintnél
laktam volna valaha magasabban.
Törölve a vasárnap első negyede.
Hugival ázunk a Berlini téren.
Együtt lakom s együtt hálok vele:
a húgom pincérnő a mélypincében.

kedd, január 09, 2007

Van ez

„Van ez az Írj le magadról 5 olyan dolgot, amit eddig még nem árultál el, játsszunk őszintésdit blogos dolog, aminek keretében most én is leírok 5 rémizgi információt magamról, amit eddig soha senki nem tudott... Ezután megnevezek 5 embert, aki folytatja a láncot, bár azt hiszem ezzel lesznek problémáim, mivel elég sok embert kilőttek már, és nem tudom ki az, aki benne lenne egy ilyenben.
De mivel én semmi jónak nem vagyok elrontója, így hát nézzük”

Despina

Én pedig folytatom:

1. Az óvodában egy „színdarabban” rám osztották a Nagy Medve szerepét, aki lezúzza az erdőben élő kisállatok házait, és nagyon gonosz. A próbákon minden rendben ment, de az előadáson sírva fakadtam, hangos „Anyuuuuuuuuuuuuuu” kiáltással rohanván le a színpadról.

2. A 98-as szalagavatón jegyüzérkedtem…

3. Életemben eddig a legboldogabb egy szentendrei kávézó teraszán voltam (nem tudom, miért)

4. Hat idegen nyelvbe kezdtem bele, és egyiket sem beszélem

5. Félművelt és lusta vagyok

És akit arra kérek, hogy folytassa:

Aenima
Besenyő
Avie
Christaylor
THPreg


szombat, január 06, 2007

Shop Stop II

Utánanézhetnék, pontosan hányban, de lényegtelen: kilencven-valahányban, még mikor a Megyei Könyvtár olvasótermébe jártam (Méliusz Juhász Péter nevét adták neki időközben) Magyar Narancsot olvasni, a filmkritika rovatban olvastam egy párbeszédet, ami lenyűgözött. A dialógust a Shop Stop című filmből ollózták ki. Akkoriban még a Mancs is más volt, meg Fenryr is más volt, naivabb, fesztelenebb, tapasztalatlanabb, fiatalabb.

Szóval a cikk hatására megnéztem a Shop Stop-ot, és letépte a fejem. Azok a filmek a kedvenceim, amiket ha nézek, egyszerűen kinyúlik egy láb a vászonról, és pofánrúg.

A folytatások általában csapnivalóak. Szerda óta kínoz a magas lázas nyavalya, és ma néztem meg a Shop Stop kettőt, és: nem csalódtam. Sőt. Kirángatott tespedtségemből, elmúlasztotta fejfájásom, megnevettetett, elgondolkodtatott: ismét letépte a fejemet.

Jó érzés tudni, hogy a világ távoli részein is léteznek hozzám hasonló idióták, akik ráadásul néha még filmet is forgatnak.


This page is powered by Blogger. Isn't yours?